A gyerekeknél fellépő szorongás sokszor teljesen érthetetlen és illogikus. Egy felnőtt számára hisztinek tűnhet, ha a gyermek nem bír vagy nem mer egyedül elaludni, vagy a szobájában maradni, esetleg kerüli a nyílt tereket, és retteg bizonyos helyzetektől. Nagyon sokan szenvednek akár szorongáskeltő vagy lelkiismeretfurdalást okozó gondolatoktól. Mégis hogyan lehet ezeket jól kezelni? Hogyan segítsünk szülőként?

Erin Leyba (2019), egyesült államokbeli terapeuta kiválóan összeszedegette a lehetőségeket. Ezekből osztok meg és egészítek ki néhányat. A szakember szerint

a gyerekek kb. 15-20%a szorongó temperamentummal születik, vagyis a szorongásos reakcióért felelős idegrendszeri terület (amygdala) sokkal reaktívabb az új ingerekre. Szorongáskeltő helyzetben beindul az akut stresszreakció, vagyis aktiválódik a szimpatikus idegrendszer, stresszhormonokat választ ki. Ilyenkor megemelkedik a szívritmus, a vérnyomás és gyorsul a légzés ritmusa is. A stresszreakció után kb. 20-60 perc alatt tud a szervezet újra normalizálódni.

Miről lehet felismerni egy szorongó gyermeket?

Ez életkorfüggő. A kisebbek sikítanak, remegnek, elbújnak, belénk kapaszkodnak. A nagyobbakra jobban jellemzőek a testi panaszok (pl. hasfájás, fejfájás, hányinger), hangulati és gondolkodásbeli változások.

Hogyan ne reagáljunk felnőttként?

A leggyakoribb, hogy nyugtatjuk őket: „Nyugodj meg!”, „Nincsen semmi baj!” – Ezzel az a gond, hogy épp azt nem tudja, hogyan nyugodjon meg, és ez is a baj!

Máskor ezt mondjuk: „Ne hisztizz már!”, „Egy ilyen nagylány/fiú már el tud aludni egyedül!” – Ő igazából nem hisztizik, bár hasonló lehet a viselkedés. A figyelmünket szeretné arra felhívni, hogy nem érzi jól magát és segítsünk neki megoldani a problémát! Az sem szerencsés, ha az életkora alapján elvárunk tőle dolgokat, ilyenkor csak az önbizalmát romboljuk tovább.

Érdemes tudni a segítség szempontjából, hogy a szorongó gyermek agya be van szűkülve. Eluralja az agyát, és sokszor az egész testét a szorongás. Vagyis nem tud logikusan gondolkodni és viselkedni ilyen helyzetekben!

 

Hogyan segíthetünk?

Létezik egy sor jól bevált, és mindenki által használt módszer. Leyba ezeket csoportosította. Nézzük, melyik miért jó:

Fotó: tookapic, pixabay.com

  1. Stimuláljuk a Vagus-ideget rágózással, énekléssel, egy darab fekete csokoládé elfogyasztásával, vízzel való gargarizálással! – Ezzel megállíthatjuk a stresszreakciót, és azt üzenjük az agynak, hogy minden rendben, elmúlt a veszély! A gyerekek imádnak énekelni! Lehet egy kedves kis közös dalunk, amit vészhelyzet esetén elénekelünk együtt.
  2. Lélegezzünk! – Közhely, de nagyon fontos része a szorongásoldásnak a helyes légzés. A szorongó gyermek kapkodja a levegőt, felszínessé válik mellkasi légzése. A lassabb, nyugodtabb, mély hasi légzést segíthetjük elő azzal, ha például buborékot vagy szélforgót kezd fújni, vagy fütyüléssel. Az éneklés is lelassítja, szabályozza a légvételt. Egy-két percen belül hat!
  3. Végezzen fizikai aktivitást! – A toló és húzó mozdulatok a leghatékonyabbak a feszültség levezetésében. Pakoljon nehezebb könyveket, tolja el a falat két kézzel nekitámaszkodva, mászókázzon, talicskázza el kistestvérét vagy társát.

    Fotó: 5712495, pixabay.com

  4. Beszéltessük! – Mi pszichológusok is ezt tesszük, beszéltetjük arról, ami történt vele, amitől fél. Körbejárjuk alaposan a témát. Nem jó róla beszélni, de utána megkönnyebbül..
  5. Irányítsuk a fókuszt valami pozitívra! – Általam gyakran használt technika az imagináció, amikor valami jót elképzel a gyermek. Én rá szoktam bízni, hogy mi legyen az. De ha gyakran és erősen szorong, érdemes előre kitalálni, lerajzolni, hogy mire gondoljon, amikor eluralja a szorongás!
  6. Nevessen! – Lehet vicces videókat nézni, vicceket olvasni, megcsikizni, megkergetni, hintában jól meglökni, hogy kacagjon!
  7. Pozitív én-üzenetek megfogalmazása – Bátorító, megnyugtató mondatok sokat segítenek, főként ha rendszeresen használjuk. Például: „Én is képes vagyok rá!”, „Megnyugszom.”, „Most lefekszem és jót alszom.”
  8. Állítson össze nyugi-dobozt! – Legyen egy kis doboz tele mindenféle hasznos dologgal, ami segít oldani a szorongást. Lehet benne stresszlabda, színező, gyurma, buborékfújó, pozitív üzenetek, fénykép fontos személyekről, kedvenc CD vagy DVD, bármi! Legyen személyre szabott!
  9. Készítsen vész-forgatókönyvet! – Mit csináljak, amikor rám tör a szorongás? Ne akkor kelljen kitalálni, érdemes már előre összeírni a hatékony technikákat, módszereket!
  10. Vezessen szorongás-naplót! – A szakembernek, de a kliensnek-szülőnek is sokat segít. Könnyebb általa megismerni a szorongás természetét, mintázatát, intenzitását. (Elkészítéséhez néhány szempontot bővebben itt találsz.)

 

Tartsuk tiszteletben a gyermek nehézségeit!

A gyermekek nagy része hosszabb-rövidebb ideig küzd szorongással, van, akinek egész életét végigkíséri. Nekünk felnőtteknek az a dolgunk, hogy megtanítsuk őket megküzdeni, a nehézségeken úrrá lenni. Ha mi támogatóak és nyitottak vagyunk, a gyermek is sokkal hamarabb megnyugszik. Fontos, hogy tudjuk, nem azzal segítünk, ha a szorongáskeltő helyzeteket kiiktatjuk az életéből.

További tippekről itt olvashatsz.

 

Ha hasznosnak találtad a bejegyzést, oszd meg ismerőseiddel! Köszönöm!