Borzasztó azt látni, mikor a gyermekünk annyira fél, vagy szorong valamitől, hogy nem tudjuk megnyugtatni. Az ún. szorongásos roham gyerekeknél hasonló testi-érzelmi tüneteket eredményezhet, mint a felnőttkorban jelentkező pánik. Hogyan kezeljem ezt szülőként? Hogyan előzhetem meg? Miként segíthetek gyermekemnek?
A szorongásos roham gyerekeknél nagyon ijesztő. Kétségbeejtő azt látni, hogy ilyenkor annyira szorong a gyermek, hogy nem tudja egyedül kezelni a helyzetet.
Mit érez a gyerek a szorongásos roham során?
- légszomjat,
- heves szívdobogást érez,
- kimelegedik, vagy leizzad,
- úgy érzi, menten elájul.
Ezeket a felnőttek is átélik a pánikrohamok alkalmával. Emellett megfigyelhetők olyan tünetek is, melyek életkorból adódóan inkább gyermekekre jellemző:
- sírás,
- szeretett személybe való görcsös kapaszkodás,
- heves tiltakozás (mely hisztinek tűnik, de nem az!)
- mutizmus (némaság, hallgatás).
Mi mindentől retteghet a gyermek?
Felnőtt fejjel néha nehéz megérteni, komolyan venni, hogy gyermekünk miért fél ennyire bizonyos dolgoktól. Fontos azonban tudni, hogy a szorongásos roham gyerekeknél komoly probléma!
Ő nem tudja, miért retteg ennyire ettől vagy attól, nem tudatosan tiltakozik valami ellen. Ráadásul még az is növeli benne a szorongást, hogy nem tud megnyugodni, illetve hogy látja a szülő zaklatottságát.
Mitől félhet a gyermek?
- Van olyan gyermek, aki a sötéttől fél. – Eleinte úgy tűnhet a kisebbeknél, hogy csak hisztizik. Nem mer bemenni a sötét szobába, még annyira sem, hogy felkapcsolja a villanyt. Aztán mikor biztatjuk, hogy menjen nyugodtan, nincs mitől félnie, egyre hangosabban és hevesebben tiltakozik.
- Mások az idegenektől tartanak. – Nem mernek egy szobában maradni egy számukra idegen emberrel. Azonnal elsírják magukat, amikor például az anyukájuk ki akar menni a szobából. Belekapaszkodnak, sírnak, könyörögnek, hogy ne menjen el.
- Különféle bogaraktól (pl. póktól) is szoktak félni. – Nem mennek be olyan helyiségbe, ahol már láttak, vagy előtte alaposan átvizsgálják, hogy nincs-e bent egy példány.
- Bizonyos állatoktól (pl. kutyáktól) is retteghet a gyermek. – Ha volt korábban negatív, kutyához kapcsolódó élménye, sajnos könnyen kialakul.
- Egyedülléttől. – Sok gyermek nem szeret egyedül lenni. Ám bizonyos esetekben ez maga a rémálom! A gyermek nem képes 1 percre sem egyedül lenni, vagy elaludni!
- A szülőktől való elválástól! – Nem vesznek részt például kirándulásokon, csak ha jön egy szeretett személy is. Ha mégis el kell egymástól válniuk, attól félhet, hogy történik valami rossz a szüleivel. Ez lehet az egyik oka annak is, ha a gyermek nem tud a szülő nélkül elaludni. Néhány tipp az elalvási nehézségek kezelésére itt!
- Emberek előtti szerepléstől. A figyelem középpontjába kerüléstől. – Bizonyos óvódásoknál felfedezhető, hogy ők mindig kimaradnak a műsorokból. Iskoláskorban ez már az osztály előtt való megszólalásban, gyakori sírásban is megnyilvánulhat. Ilyenkor attól retteg a gyermek, hogy valamit rosszul mond, és kinevetik, megszégyenül.
- Orvosi vizsgálatoktól, injekciótól. – Azok a gyerekek például, akik korábban sok orvosi vizsgálatnak és beavatkozásnak voltak kitéve, már a kórház vagy doktor bácsi/néni szavak említésével is „ki lehet kergetni a világból!”. Koraszülöttség, sok kora gyermekkori betegség, vagy valamilyen kisgyermekkori baleset miatt kerülhetett ezekre sor.
Láthatjuk tehát, hogy nagyon sok mindentől retteghet a gyermekünk. Bizonyos élethelyzetek (pl. baleset, betegség, válás, költözés) könnyebben kiválthatnak szorongásos rohamokat. Mások kevésbé eredményeznek túlzott mértékű szorongást. Ez függ a gyermek személyiségétől, és stressztűrő képességétől is.
A Te gyermeked mitől retteg? És vajon mi váltotta ki?
Mit tegyünk szorongásos roham esetén?
Amikor gyermekünk szorongásos rohamot él át, az nagyon ijesztő. Eleinte sokszor nehéz eldönteni, mennyire vegyük komolyan, mit mondjunk neki? Aggódhatunk amiatt is nem fogjuk-e elkényeztetni, elrontani, ha ilyenkor hagyjuk, hogy velünk aludjon, vagy mindig felvesszük, esetleg azonnal orvoshoz rohanunk?
Fontos!
A gyermek szorongását komolyan kell venni! Ő nem hülyéskedik és nem hisztizik!
Persze, nehéz eldönteni, hogy mikor indokolt orvoshoz menni, mikor mit csináljunk. De egy biztos, a szorongásos rohamba nem szoktak belehalni! Általában nem kell azonnal orvoshoz szaladni, vagy ügyeletet hívni.
Szülő-viselkedési protokoll:
- Igyekezzünk gyermekünket megnyugtatni. – Minden családban vannak jól bevált módszerek. Kisebbek hamar megnyugszanak, ha ölbe vesszük őket, ringatjuk, kedvenc takarót, cumit adunk nekik. Sokszor működik a figyelemelterelés, a viccelődés. Nagyobbaknál is fontos az ölelés, a testi kontaktus. – Nálatok mi működik?
- Később beszéljük át a történteket. – Kérjük meg, mesélje el, mitől ijedt meg, aztán hogyan tudott megnyugodni, mi segített neki. Volt-e már hasonló élménye? Mikor? Mitől? Akkor hogyan nyugodott meg?
- Ha pedig vissza-visszatérnek a rohamok, vigyük el a gyermeket orvosi kivizsgálásra. – Fontos, hogy kizárjuk a szervi, fizikai okokat. Bizonyos betegségek kísérőjelensége is lehet a szorongás. Ő javasol gyermekpszichológiai vagy gyermekpszichiátriai vizsgálatot.
- Kérjünk pszichológiai konzultációt. – A pszichológus a szorongásos zavarok kezelésében tud segíteni. A gyermeknek szorongásoldó technikákat tud tanítani, és tanácsokat ad a családnak, hogyan kezelhetik a váratlan helyzeteket.
Hogyan enyhíthető a szorongásos roham gyerekeknél?
A szorongásos roham gyerekeknél ugyanúgy előfordulhat, mint felnőtteknél. A tünetek hasonlóak, de életkorukból adódóan, el is térhetnek.
A szorongásos roham soha nem hiszti, nem tudatos, nem akaratlagos, éppen ezért soha ne büntessük, ne nevessük ki, vagy ne szégyenítsük meg a gyermeket a mutatott viselkedéséért!
A roham esetén igyekezzünk minél hamarabb megnyugtatni.
Hívjuk fel a családtagok, pedagógusok figyelmét is, hogy gyermekünk most átmenetileg mitől retteg. Így megelőzhetjük a további rohamok kialakulását. Például ha a gyermek retteg a szóbeli feleletektől, kérjék írásban számon. Ehhez kérhetjük az illetékes Pedagógiai Szakszolgálatban dolgozó pszichológus szakvéleményét, javaslatát.
A folyamatosan, néhány hónapig fennálló túlzott mértékű szorongás esetén pedig mindenképp forduljunk szakemberhez!
Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!
Ajánlott bejegyzések:
A gyermekkorban leggyakrabban előforduló szorongásfajtákról itt olvashatsz bővebben!
Mi válthatja ki, mi okozhatja ki a gyermeked fokozott szorongását? Tudj meg többet a gyermekkori szorongás okairól.
fotó: pixabay.com
SZÉP ESTÉT!
Kamasz 16 éves lányom szorongás, pánikszerű rohamként, éli meg a sulit, a tömeget…. 13 évesen jött elő. …(
Óráról kell kimenjen. Nagy szédülés, kíséri…. Hogyan segithetnek neki?🥺
Kedves aggódó édesanya!
Mindenképp keressenek fel egy ifjúsági vagy gyermek klinikai szakpszichológust! Ő az egyéni terápia mellett, szülőkonzultáción konkrét ötletekkel is tud segíteni!
Azzal tud neki a leginkább segíteni, ha rendszeresen elviszi egy megbízható szakemberhez!
Üdvözlettel: Márta
Jò estèt kìvànok .Nekem a lànyom most 10èves 3 hònapja eltörte az alkarjàt ès sajnos csak a mütèt segìtett rajta azota elő jönnek nàla is ezek a pànikrohamok .Voltunk teljrs kivizsgàlàsra az semmit sem mutatot ki .Pshiologushoz is votam vele màr 2szer .Nagyon szeretett volna egy benti kis kutyàt màr 1 hònapja hogy van most neki az ùgy làtom sokat segìtett neki ,De most megint mütteni kell mert ki kell vegyèk a szögeket ès most megint jönnek elő azok a rohamok olyankor mondja hogy szorìt a melkasa nem kap levegöt ès h megfog halni ès azt is szokta mondani hogy olyan èrzèse van mintha àlmodna. Màra màr megtanultam higgattan kezelni az àllapotàt de nagyon aggaszt azèrt csak probàlom elötte szinlelni hogy minden rendben van miközben belöl a szìvem szakad meg .Mivel tudnèk mèg neki segìteni hogy tùl legyünk ezen a nehèz idöszakon ?
Üdvözlöm segítséget szeretnék kérni 10 éves kislányomnal előfordult már több alkalommal panikroham szerű
Nem tudom meg nevezni kórházi ügyeletre egyszer be vittem ott azt mondták nincs baja de pánik és most megint elojott azt képzeli hogy nem kap levegőt hogy el dugult az orra. Ilyenkor azt látom hogy be feszül és mintha a hasa is furcsán mozogna fel le. Azt mondta hogy amikor halja hogy valaki beteg azt gondolja hogy ő is az és kerdezgeti tőlem hogy nem e lehet baja. Kérdésem az lenne hogyan tudnék segíteni rajta? Sajnos ilyenkor én is rosszul vagyok hogy nem tudok segíteni rajta. Lehet ebből nagyobb baja? Szeretnék meg nyugodni természetesen beszélek a házi orvossal ez miatt. Nagyon aggasztó köszönöm szépen
Kedves Aggódó Édesanya!
Elhiszem, hogy nagyon ijesztő gyermekét így látni! Sajnos egyre korábban, és egyre több gyermek küzd hasonló nehézségekkel. A jó hír azonban az, hogy van segítség! Itt azonban nem elég egy-egy megnyugtató mondat, ölelés vagy zenehallgatás.. Jó lenne kideríteni, mi áll a háttérben, mi váltotta ki, mi erősíti fel; és mindenképp szükséges, hogy lánya olyan módszereket, technikákat sajátítson el, amivel ő maga is tudja kezelni, illetve megelőzni ezeket a szorongásos állapotokat. Ezért mindenképpen javaslom klinikai gyermek szakpszichológus felkeresését. Üdvözlettel: Márta
Jò estèt kìvànok .Nekem a lànyom most 10èves 3 hònapja eltörte az alkarjàt ès sajnos csak a mütèt segìtett rajta azota elő jönnek nàla is ezek a pànikrohamok .Voltunk teljrs kivizsgàlàsra az semmit sem mutatot ki .Pshiologushoz is votam vele màr 2szer .Nagyon szeretett volna egy benti kis kutyàt màr 1 hònapja hogy van most neki az ùgy làtom sokat segìtett neki ,De most megint mütteni kell mert ki kell vegyèk a szögeket ès most megint jönnek elő azok a rohamok olyankor mondja hogy szorìt a melkasa nem kap levegöt ès h megfog halni ès azt is szokta mondani hogy olyan èrzèse van mintha àlmodna. Màra màr megtanultam higgattan kezelni az àllapotàt de nagyon aggaszt azèrt csak probàlom elötte szinlelni hogy minden rendben van miközben belöl a szìvem szakad meg .Mivel tudnèk mèg neki segìteni hogy tùl legyünk ezen a nehèz idöszakon ?
Kedves Monika!
Valóban nem egyszerű a sérülések, műtétek vagy krónikus betegségek kezelése, sem a gyermek, sem a szülő részéről. Sok múlik azonban azon, hogyan fogjuk fel, hogyan magyarázzuk ezt a helyzetet, hogyan tudunk róla a gyermekünkkel segíteni. Nekünk édesanyáknak varázserőnk van, azzal is tudunk segíteni, ha csak meghallgatunk, gyógypuszit adunk rá, megölelünk. Persze tudom, hogy most mindez nem elég, különben nem írt volna nekem.. Mégis azt gondolom, hogy a lánya érzi, hogy mellette áll, vele szenved. Nagyon jó ötlet volt a kiskutya, mert szeretetet is ad, de a figyelmet is kiválóan tereli el. Sajnos az erős fájdalomcsillapítók, vagy altatás utóhatásai kikerülhetetlenek. Mindenképp segít, ha lefoglalja magát, de fontos megérteni, hogy a gyógyuláshoz idő kell, és a törés akár még évek múlva is jelezhet pl. front közeledésekor. Ezt el kell fogadni. Segíthetnek azok a relaxációs gyakorlatok, ahol nem kell feszíteni, csak a szem lehunyásával elképzelni dolgokat. Lehet közben zenét hallgatni. Jó, ha szeret olvasni, van valami hobbi és jó, ha eljönnek a barátok a gipszet aláírni, vagy csak kicsit csacsogni..;) Kitartást és erőt kívánok Önöknek! Üdvözlettel: Márta
Kedves Doktornő!
16 éves fiam pár hónapja szorongásos tüneteket tapasztal, főleg tömegben jön rá, de már a baráti összejöveteleken is. Egy osztálytársa például annyira rosszul lett, hogy mentőt kellett hívni hozzá. A fiam teljesen elsápadt, rosszul lett a látványtól, hányingere, remegése volt. Nem is tudott az iskolában maradni, annyira nem érezte jól magát. 12 éves volt, amikor elgázolta egy autó, több évig klinikai szakpszichológus foglalkozott vele, tavaly gyógyultnak nyilvánította. Lehet, hogy emiatt újra kialakult nála, vagy ez teljesen más? Hogyan segítsünk neki? Köszönöm
Kedves Édesanya! Sajnos előfordul, hogy bizonyos életesemények annyira erős ingert jelentenek az agy számára, hogy aktiválják a szorongást.. Én azt javaslom, keressék fel a korábbi pszichológust, a zavar remélhetőleg átmeneti, de fontos, hogy felelevenítsék, mi segített, illetve ráerősítsenek, hogy tudja kezelni a helyzetet, nem fog ettől visszaesni. Sajnos az élet mindig hoz újabb és újabb kihívásokat. Ezzel sajnos mindannyiunknak meg kell tanulni együtt élni. Neki 1x már sikerült, most is menni fog! Minden jót! Üdvözlettel: Márta
kedves doktornő!
van egy kisfiú, hatodikos itt a suliban
már jár pszichológushoz
volt egy esemény ami egy éve szégyennel járó
ijedelmet, pánikot váltott ki.
ez mostmár kiváltódik olyan formában, hogy iszonyatos hasfájása
hányingere lesz, kimenekül az osztályból
iskolában jön elő, hullámzó jelleggel
tudatosan tudja hogy a dolog amitől fél nem fog
megtörténni vele, csak nem bír uralkokdni ezen a szomatikus
elfajult félelmen.
elmondása szerint a szakpszichológus, akihez már hetek óta jár
azt javasolja higgyen, hogy nem lesz baj
itt jön a csavar: a gyerek próbálgatja a hitet, DE nem
megy neki. a szakember szerint pedig a gyereken múlik.
Nem valakitől fél az osztályban, szünetben okés.
De ha csend van bent, akkor fél, zajban nem.
szülő tudja, mások előtt nem meri vállalni, nem is lenne
jó ötlet, mert valami szégyennel kapcsolatos esemény, konkrét esemény lehet
most kint van több órán is, azt mondja ha visszamegy, már a kilincs lenyomásakor
kezdődnek a tünetek, van hogy jobban van és bírja bent.
tényleg csak AKARNI kell ennek a gyereknek, hogy higgyen benne???
nekem ez nem kóser, van ötlete?
Kedves Levélíró!
Szegény! Sajnos ez nem ilyen egyszerű! Fontos a hit és az akarat, de nem elég. Ráadásul ilyen erős testi tüneteknél hosszabb idő (több hónap!), sok türelem, biztatás szükséges, mire oldódnak. A kognitív viselkedésterápia lenne a leghatékonyabb ebben az esetben. Ha nem oldódik a tünet, érdemes ezt javasolni a szülőnek. Nem tudom, mikor történt a trauma, de ha régebben, gyermekpszichiáter bevonása is szükséges lehet.
Üdvözlettel: Márta
Jó reggelt azt a kérdéstem fiam pánik beteg, többször most kezek, furán fogja poharat,fél hozzá nyúlok és nehezen alszik el fiú 12-evet
Kedves Édesapa!
Érdemes lenne gyermekpszichiátert vagy klinikai gyermek-szakpszichológust felkeresni a pontos diagnózis és terápia miatt. Üdvözlettel: Márta