A szorongás gyermekkorban egy általános jelenség. Minden gyermek szorong többé-kevésbé. Mégis egyre több olyan kisgyermek van, akik az átlagnál kicsit erősebben vagy tartósabban élik át ezeket a negatív érzéseket. Aki szorongott már túlzott mértékben hosszabb vagy rövidebb ideig, az tudja, milyen kellemetlen, és szeretné, ha többet nem jelentkezne. Ám a helyzet sokszor nem ilyen egyszerű. A szorongásra hajlamosabb gyermekek ugyanis újra és újra, akár naponta többször is szenvedhetnek a tünetektől. Hogyan segíthetünk nekik szülőként?

fotó: Bessi, pixabay.com

Mikor gyermekünk szorong, szülőként szeretnénk neki segíteni. Egyrészt szeretnénk megérteni, mi az oka a túlzott mértékű szorongásnak, másrészt próbálunk neki ötleteket adni, amik hatékonyak lehetnek a szorongásoldásban. Sokszor a saját praktikáinkat javasoljuk, ez azonban nem mindig működik, hiszen a gyermek egy önálló személyiség. Azokat a megküzdő technikákat kell megtalálni és kialakítani, melyek számára a leghatékonyabbak, melyek illeszkednek az ő személyiségéhez.

 

Mikor jelentkezhet szorongás a gyermekeknél?

Gyermekkorban a szorongások ún. életkori sajátosságként jelennek meg. Vagyis pl. a 8 hónapos korban lévő babák sírni kezdenek, amikor édesanyjuk elhagyja a szobát egész addig, míg vissza nem tér. Vagy a bölcsődébe, óvodába való beszoktatásnál nehezen viselik az elválást, szeparációs szorongást élnek át. 4 éves korban felerősödik a sötéttől, egyedülléttől, a vihartól, és a mesebeli lényektől való félelem. Ilyenkor kezdi őket foglalkoztatni a halál témaköre is, valamint az, hogy lett ő, hogyan került anya hasába. Iskoláskorban megjelenik a teljesítménnyel és a társakkal kapcsolatos szorongás. Serdülőkorban pedig már a felnőttkorihoz hasonló élményekről számolnak be a szorongók.

Mivel ezek a szorongások sok mindenkinél megjelennek, ezért ezekre lehet számítani. Jobban fel lehet készülni rájuk, illetve természetesebben tudunk rájuk reagálni. Könnyebben elfogadjuk ilyen esetekben, hogy a gyermek fél, ha tudjuk, hogy idővel elmúlik.

Igen ám, de mi van akkor, ha nem múlik el, vagy ha olyankor jelentkezik, amikor „nincs itt az ideje”? Olyankor beszélünk a szó klinikai értelmében szorongásról.

 

Mit tegyünk, ha gyermekünk túlzottan szorong?

Ha a szorongás három hónap múlva sem enyhül, akkor megállapíthatjuk, hogy gyermekünknek nehézsége van egy bizonyos helyzettel való megküzdésben. Ilyen lehet például hogy idegenek között sírva fakad, elhúzódik, vagy nem tud az óvodába beszokni, vagy annyira fél a számonkéréstől, hogy megbetegszik, esetleg leblokkol, s ezért rosszul teljesít.

Ilyen esetekben a szülő általában először az interneten olvasgat, és ismerősökkel beszélget. Próbálunk ötleteket, tanácsokat gyűjteni, melyek hasznosak lehetnek. Ám ha ezek közül egyik sem segít, akkor bizony valami másra lehet szükség.

A hatékony szorongásoldás egyik alapja, hogy feltérképezzük, mivel is állunk szemben. Átmeneti vagy elhúzódó (ún. krónikus) jelenségről? Van/volt-e a családban más szorongó egyén is (örökletes tényezők, tanulási minták miatt)? Volt-e már hasonló helyzetben a gyermek? Akkor mi segített? – Ezek jelenthetik a kiindulópontot a gyermeknek való segítés során.

Nagyon fontos szempont továbbá, hogy minden szorongó gyermek más. Bár hasonlóak az alapelvek és módszerek, de azokat mindig egyénre szabottan érdemes kezelni.

 

5 hatékony szorongásoldó stratégia

Az alábbiakban megosztok 5 olyan hatékony stratégiát, mely segíthet a szorongás oldásában. Szándékosan nevezem ezeket most stratégiának, hiszen a szorongó gyermekekkel való bánásmód nem egy-egy technika kiváló alkalmazásáról szól. Azért stratégia, mert összetett, komplex megközelítés. Ismernem kell hozzá a gyermeket, a módszereket, és tudnom kell, hogyan befolyásolják ezek a gyermek gondolkodását, szervezetének működését. Így segíthetsz neki szülőként:

Figyeljünk a szervezet jelzéseire! – A szorongásoldás egyik alappillére az egészséges életmód helyreállítása. Rengeteg gyermek szorongásszintjét a nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű alvás emeli meg, vagy ha nem töltenek elegendő időt játékkal, mozgással. Agyuk ilyenkor túlterhelődik, túlingerlődik, és ezáltal feszültebbé válnak. Segítsünk nekik a kiegyensúlyozott napi rutin kialakításában. Biztosítsunk számukra nyugodt helyet az alváshoz (pl. ne tévézzünk mellette), tanuláshoz. Feküdjön le időben, egészséges ételeket fogyasszon, igyon eleget, legyen minden nap friss levegőn, mozogjon és játsszon sokat!

Segíts neki hatékony megküzdési készségeket találni! – Olyanokat válogassatok össze, amiket már használ, vagy amiket szívesen kipróbálna. Pl.: írja ki magából érzéseit, gondolatait, beszélje ki magából, sétáljon, mozogjon, használjon stresszlabdát, relaxáljon (leghatékonyabb az autogén tréning és a progresszív izomrelaxáció), hallgasson zenét, merüljön el a hobbijában, töltsön le és alkalmazzon minden nap egy relaxációs app-ot. Összeállíthattok belőlük egy listát is, melyből szükség esetén válogathat majd!

Fogalmazzuk át a negatív gondolatokat, mondatokat! – Sokszor észrevétlenül ismételgeti a gyermek: „Nekem úgysem fog sikerülni!„, „Engem nem szeret senki„, „Én béna vagyok„, „Meg fogok bukni„, és így tovább. Segítsünk nekik felismerni és átírni ezeket a negatív mondatokat. Fontos, hogy miközben átfordítjuk őket pozitív üzenetekké figyeljünk arra, hogy egyes szám első személyt és jelen időt használjunk! Valamint ne legyen a mondatban tagadás és negatív tartalom: pl. a „Ne féljek!” nem jó, mert benne van a ne szócska és a félelem is. Helyette „Bátor vagyok”, „Ügyes vagyok”, „Meg tudom csinálni”, „Bármi történjék, apa és anya nagyon szeret engem!” mondatok segíthetnek. Le is lehet ezeket írni egy kis füzetben, hogy könnyebben az eszébe jusson, amikor kell.

Nem baj, ha kicsit szorong… – A szorongásra hajlamosabb szülők hamarabb kétségbe esnek, ha gyermekük fél, netán retteg valamitől. Sokszor félre értenek vagy tévesen látnak helyzeteket saját aggódásuk miatt. Ha például egy 4-5 éves gyermek rémálomból ébred hajlamosabbak azt hinni, hogy valami miatt szorong a gyermek, vagyis lelki okokat sejtenek, akkor is, ha egy közeledő betegség vagy netán orrdugulás miatti nehézlégzés okozza az alvási problémákat. Ugyanakkor nagyon fontos tudni, hogy a szorongást legyőzni csak szorongáskeltő helyzetben lehet. Ha elkerüljük az összes számunkra félelmetes embert, helyet, akkor ott marad a kudarc és esélyünk sincs a sikerre. Márpedig hihetetlen ereje van annak, ha a gyermek úrrá tud lenni félelmein! Sőt vannak olyan szorongással járó helyzetek (pl. szereplés, felelés, verseny), ahol ugyanolyan stresszreakciót produkál a szervezet, mégis a siker miatt, mindezt pozitívan értékeljük. Ezt kellene átvinni a többi szorongáskeltő helyzetre is, vagyis megtalálni, mi a jó benne számomra, így könnyebb kibírni.

 

fotó: dimitrisvestikas1969, pixabay.com

Figyeljünk arra, hogy életkorának, személyiségének megfelelő tartalmakkal találkozzon! – Nagyon sok gyermek túl korán találkozik olyan tartalmakkal, melyek számára érthetetlenek, ijesztőek, szorongáskeltőek. A horror- vagy pornófilmek, a fortnite-típusú játékok nem valóak az alsós korosztálynak, a 6 éves kortól megtekinthető filmek nagy része borzasztóan ijesztő a 4-5 éveseknek, és sorolhatnám a sok-sok kereskedelmi szempontból elkövetett bakikat, amivel gyermekeinket túl korán, túl komoly és felesleges szorongásoknak tesszük ki! Persze olyan is előfordul, hogy a gyermek egyáltalán nem lát/hall ilyen filmeket, játékokat – mégis fontos tudni, hogy szinte semmit nem tudunk arról, mi történik velük napi 6-8 órában, amikor oviban vagy suliban vannak. Délután hazaérve nehéz visszaemlékezni mindenre, mit is mondott többek között az egyik társunk, amitől aztán este nem merünk elaludni. Mindentől megóvni természetesen nem tudjuk és nem is kell őket, de nagyon fontos, hogy beszélgessünk! Minél több lehetőség van arra, hogy a kérdések, félelmek előkerüljenek, annál jobban tudunk segíteni nekik a megküzdésben.

 

Mi is oldjuk a saját szorongásainkat

Láthatjuk, hogy sok minden szerepet játszhat a gyermekkori szorongás oldásában, melyek nem igényelnek professzionális tudást. Szülőként sokat tehetünk gyermekeink lelki fejlődéséért. Az egyik leghatékonyabb, ha mi is dolgozunk saját magunkon. Mivel gyermekeink számára szülőként mi vagyunk az elsődleges minták – tőlünk tanulja meg, mitől kell félni, mire hogyan érdemes reagálni – ezért fontos, mi hogyan reagálunk a stresszre, hogyan küzdünk meg a nehézségekkel. Ha gyermekünk túlzottan szorong, közben mi is megtanuljuk hatékonyan kezelni saját szorongásainkat, akkor ő is hamarabb kiegyensúlyozottá válhat. Sajnos a mi szorongásaink, titkaink „átragadnak” rájuk. Ha nem is tudják pontosan miről van szó, érzik, hogy apa vagy anya feszült, és ezért ők is érzékenyebbé válnak. A család egy dinamikusan működő rendszer. Folyamatosan hatnak egymásra a családtagok, de így tudjuk segíteni és erősíteni is egymást. Sok sikert hozzá!

Ha kérdésed van, akkor pedig írj nekem nyugodtan!

 

Ha hasznosnak találtad a bejegyzést, oszd meg ismerőseiddel! Köszönöm!