Minden szülő azt szeretné, ha a gyermeke boldog és egészséges lenne. A szorongó szülő is ezt szeretné, és ő attól kezdve hogy gyermeke születik, nem csupán önmagáért aggódik, hanem gyermeke miatt is, folyamatosan, és néha túlzottan vagy alaptalanul. A szülő szorongása, sajnos, kutatások is igazolják, hatással van már magzati kortól gyermeke idegrendszerének fejlődésére. A szorongásra való hajlam öröklődik, és a szorongó szülő gondolkodását , valamint viselkedését később utánzással tanulja meg a gyermeke.
Nemrég volt nálam egy anyuka, aki kamasz fiát hozta. Attól félti, hogy ő is olyan szorongó lesz, mint az édesanyja, és nagyanyja.
Egy másik anyuka 8 éves kislányával keresett meg, mert hallucinál (hangokat hall), és rémálmok gyötrik.
Mindkét esetben a szülő (múltbéli és jelenbeli) túlzott aggódása erősítette fel a gyermek szorongását, tünetét.
Min aggódhat a szülő?
Természetes, hogy aggódunk gyermekünkért. Kismamaként aggódunk, hogy minden rendben legyen, egészségesen fejlődjön. Figyeljük, hogy elégszer mozgolódik-e a hasunkban, rettegve olvassuk vagy épp elkerüljük a rémtörténeteket a magzati elhalálozásról.
Aggódunk, hogy a szülés közben is minden rendben legyen, aztán azon idegeskedünk, hogy tudjuk-e gyermekünket szoptatni, ha igen, eleget eszik-e.
Ha az embernek gyermeke van, mindig lesz, min szorongani. Egymás után érnek minket a kihívások: kisgyermekkori betegségek, védőoltások, táplálkozási és alvási nehézségek. Ezeket erősíti fel, ha például a kismama nem tudja magát kipihenni. Kimerültségében úgy érezheti, hogy ő nem elég jó anya, és óvintézkedéseket próbál tenni, hogy meggyőzze magát és környezetét az ellenkezőjéről. A legenyhébb tünetekkel is azonnal orvoshoz viszi a gyermeket, és sokszor akár feleslegesen is (nem megfelelő) gyógyszerrel tömi.
Nehézségek esetén hajlamosak vagyunk arra is, hogy gyermekünket nem megfelelő módon etetjük, vagy magunk mellé szoktatjuk az ágyba, mert csak így nyugszunk meg.
„Jaj, óvatosan, le ne ess!” a féltő szülők szavai
Ahogy telik az idő, és nő a gyermek, félthetjük őt attól, hogy innen vagy onnan leesik, beüti a fejét. A túlaggódó szülő sokszor nehezen tesz eleget a gyermek mozgásigényének kielégítésének, mert annyira félti, hogy baleset éri. Ez a féltés hat a gyermekre, és előfordulhat, hogy bátortalanná válik, emiatt elmaradhat mozgásfejlődés terén társaitól.
A fent említett egyik anyuka például nem engedi a kislányának, hogy futkározzon, ugrándozzon – ami egyébként életkorilag szükséges és egészséges jellemzője a gyermekeknek -, mert attól fél, hogy elesik és beüti a fejét. Ezért a kislány iskolai szünetekben szinte ki sem mer menni az udvarra, mert fél, hogy elesik, vagy a nagyok fellökik.
Mitől féltjük kisgyermekünket?
Bölcsődei vagy óvodai beszoktatásnál az aggódó szülő nagyon nehezen viseli, hogy a gyermeke hisztizik, sír, és nem akar egyedül az intézményben maradni. A türelmes, és megértő óvónénik ilyenkor elmondják a szülőnek, hogy ez a viselkedés természetes, és minden gyermek hasonlóan nehezen válik el a szüleitől, ám később megnyugszik, tiltakozó viselkedése csupán a szülőnek szól. Amennyiben ezt az édesanya elfogadja, és nehéz szívvel, de ott tudja hagyni a gyermekét, akkor a kicsi hamar megszokja az új rendet: „reggel anyától elköszönök, anya dolgozik egy kicsit, én addig játszok, ebédelek, alszok, és uzsonna után jön értem anya!”. Ha azonban az anyuka sem tudja kezelni és elfogadni ezt a helyzetet, bizony a kicsinél felerősödhet a szeparációs szorongás, és elhúzódhat a beszoktatás.
Sok szorongó szülő van, nem Te vagy az egyetlen.
Az aggódó szülő féltheti gyermekét a közösségben elkapható fertőzésektől, betegségektől is. Emiatt sokféle vitamint, vagy táplálékkiegészítőket adhat neki, vagy folyamatosan arról olvashat az interneten, hogyan erősítse óvodás gyermeke immunrendszerét.
A nagycsoportos korú gyermek szülei, és nagyszülei már azon aggódnak, hogy vajon eléggé iskolaérett-e a gyermekük, unokájuk. Ha valamilyen probléma felmerül, mindenféle vizsgálatra elviszik, és nem nyugszanak meg egyik szakvélemény után sem.
Az iskolakezdésnél a szorongó szülő jobban izgulhat gyermekénél. Ott van mindig mellette, hogy segítsen. Pedig ilyenkorra a gyermekek már egész önállóak. A szülő később is ott körözhet gyermeke felett, körül, leellenőrzi, hol tartanak az iskolában, hogyan teljesít a különféle tárgyakból, és amit úgy gondol, hogy nem elég jó, abból gyakoroltat, kikérdez.
Te min szoktál aggódni? Mitől félted a gyermeked?
Mit lehet tenni?
Ha a fenti leírásban magadra ismertél, Te is szoktál hasonlóan reagálni, most nem az a lényeg, hogy elkezdj azon aggódni, hogy elrontottad, nem tehetsz semmit, mert most már biztos, hogy a gyermeked is ugyanilyen aggódó típus lesz!
Igenis, nagyon sokat tehetsz!
- Az első és legfontosabb, hogy felismerd a szorongás jeleit. – Ha már tudod, mivel állsz szemben, könnyebb változtatni!
- Túlaggódó, túlféltő típusú szülő vagy? Akkor állj meg egy pillanatra és gondold végig, Te hogyan lettél ilyen? Talán valamelyik közeli rokonod ilyen?
- A Te szorongásod hatással van a mindennapi teljesítményedre, figyelmedre, és a gyermekeddel való foglalkozásra? Ha igen, keress fel egy felnőttekkel foglalkozó pszichológust, és kérj tőle tanácsot!
- Gyermeked szorongása túlzott mértékű, különböző tünetei vannak? Ha válaszod igen, akkor vidd őt gyermekorvoshoz, illetve gyermekpszichológushoz!
A szakemberek felmérik a probléma súlyosságát, és kezelést, terápiát javasolnak.
Gyermek esetén nem javasolt a gyógyszeres terápia (értsd: nyugtatók, altatók adása)!
Először érdemes kideríteni, mi okozza nála a túlzott mértékű szorongást. Ezután egyéni terápiás tervet készítünk. Ebbe a szülőt is bevonjuk, és sokszor kérjük is a segítségét, és ellátjuk „nevelési tanácsokkal”.
Fontos!!!
Nem szégyen, ha valaki pszichológushoz viszi a gyermekét!
Ez nem azt mutatja, hogy Te valamit rosszul csináltál, elrontottál. Épp az ellenkezőjét! Azt, hogy Te a probléma ellen meg is próbálsz tenni valamit!
Szülőként néha kevesek vagyunk, és nem tudunk segíteni a gyermekünknek. Ahogy egy mandulaműtétet sem tudunk elvégezni, a túlzott mértékű szorongás oldása is szakembert igényel.
Sokkal fontosabb, hogy gyermekünk újra boldog és kiegyensúlyozott legyen, mint az, hogy ki mit mond vagy gondol!
Legyen a számodra a gyermek az első! És kérj nyugodtan segítséget, ha úgy érzed, egyedül nem megy.
Tudj meg többet a gyermekkori szorongásról! Milyen szorongásfajtával küzdhet gyermeked?
Ismerd meg a hatékony szorongásoldás otthoni lehetőségeit, töltsd le az ingyenes e-bookot!
Ha tetszett a cikk, köszönöm a megosztást, hogy mások is elolvashassák!
fotó: pixabay.com