Borzasztó azt látni, mikor a gyermekünk annyira fél, vagy szorong valamitől, hogy nem tudjuk megnyugtatni. Az ún. szorongásos roham gyerekeknél hasonló testi-érzelmi tüneteket eredményezhet, mint a felnőttkorban jelentkező pánik. Hogyan kezeljem ezt szülőként? Hogyan előzhetem meg? Miként segíthetek gyermekemnek?

A szorongásos roham gyerekeknél nagyon ijesztő. Kétségbeejtő azt látni, hogy ilyenkor annyira szorong a gyermek, hogy nem tudja egyedül kezelni a helyzetet.

Mit érez a gyerek a szorongásos roham során?

  • légszomjat,
  • heves szívdobogást érez,
  • kimelegedik, vagy leizzad,
  • úgy érzi, menten elájul.

Ezeket a felnőttek is átélik a pánikrohamok alkalmával. Emellett megfigyelhetők olyan tünetek is, melyek életkorból adódóan inkább gyermekekre jellemző:

  • sírás,
  • szeretett személybe való görcsös kapaszkodás,
  • heves tiltakozás (mely hisztinek tűnik, de nem az!)
  • mutizmus (némaság, hallgatás).

 

Mi mindentől retteghet a gyermek?

Felnőtt fejjel néha nehéz megérteni, komolyan venni, hogy gyermekünk miért fél ennyire bizonyos dolgoktól. Fontos azonban tudni, hogy a szorongásos roham gyerekeknél komoly probléma!

Ő nem tudja, miért retteg ennyire ettől vagy attól, nem tudatosan tiltakozik valami ellen. Ráadásul még az is növeli benne a szorongást, hogy nem tud megnyugodni, illetve hogy látja a szülő zaklatottságát.

Mitől félhet a gyermek?

  • Van olyan gyermek, aki a sötéttől fél. – Eleinte úgy tűnhet a kisebbeknél, hogy csak hisztizik. Nem mer bemenni a sötét szobába, még annyira sem, hogy felkapcsolja a villanyt. Aztán mikor biztatjuk, hogy menjen nyugodtan, nincs mitől félnie, egyre hangosabban és hevesebben tiltakozik.
  • Mások az idegenektől tartanak. – Nem mernek egy szobában maradni egy számukra idegen emberrel. Azonnal elsírják magukat, amikor például az anyukájuk ki akar menni a szobából. Belekapaszkodnak, sírnak, könyörögnek, hogy ne menjen el.
  • Különféle bogaraktól (pl. póktól) is szoktak félni. – Nem mennek be olyan helyiségbe, ahol már láttak, vagy előtte alaposan átvizsgálják, hogy nincs-e bent egy példány.
  • Bizonyos állatoktól (pl. kutyáktól) is retteghet a gyermek. – Ha volt korábban negatív, kutyához kapcsolódó élménye, sajnos könnyen kialakul.
  • Egyedülléttől. – Sok gyermek nem szeret egyedül lenni. Ám bizonyos esetekben ez maga a rémálom! A gyermek nem képes 1 percre sem egyedül lenni, vagy elaludni!
  • A szülőktől való elválástól! – Nem vesznek részt például kirándulásokon, csak ha jön egy szeretett személy is. Ha mégis el kell egymástól válniuk, attól félhet, hogy történik valami rossz a szüleivel. Ez lehet az egyik oka annak is, ha a gyermek nem tud a szülő nélkül elaludni. Néhány tipp az elalvási nehézségek kezelésére itt!
  • Emberek előtti szerepléstől. A figyelem középpontjába kerüléstől. – Bizonyos óvódásoknál felfedezhető, hogy ők mindig kimaradnak a műsorokból. Iskoláskorban ez már az osztály előtt való megszólalásban, gyakori sírásban is megnyilvánulhat. Ilyenkor attól retteg a gyermek, hogy valamit rosszul mond, és kinevetik, megszégyenül. 
  • Orvosi vizsgálatoktól, injekciótól. – Azok a gyerekek például, akik korábban sok orvosi vizsgálatnak és beavatkozásnak voltak kitéve, már a kórház vagy doktor bácsi/néni szavak említésével is “ki lehet kergetni a világból!”. Koraszülöttség, sok kora gyermekkori betegség, vagy valamilyen kisgyermekkori baleset miatt kerülhetett ezekre sor.

Láthatjuk tehát, hogy nagyon sok mindentől retteghet a gyermekünk. Bizonyos élethelyzetek (pl. baleset, betegség, válás, költözés) könnyebben kiválthatnak szorongásos rohamokat. Mások kevésbé eredményeznek túlzott mértékű szorongást. Ez függ a gyermek személyiségétől, és stressztűrő képességétől is.

A Te gyermeked mitől retteg? És vajon mi váltotta ki?

 

Mit tegyünk szorongásos roham esetén?

Amikor gyermekünk szorongásos rohamot él át, az nagyon ijesztő. Eleinte sokszor nehéz eldönteni, mennyire vegyük komolyan, mit mondjunk neki? Aggódhatunk amiatt is nem fogjuk-e elkényeztetni, elrontani, ha ilyenkor hagyjuk, hogy velünk aludjon, vagy mindig felvesszük, esetleg azonnal orvoshoz rohanunk?

Fontos!

A gyermek szorongását komolyan kell venni! Ő nem hülyéskedik és nem hisztizik!

Persze, nehéz eldönteni, hogy mikor indokolt orvoshoz menni, mikor mit csináljunk. De egy biztos, a szorongásos rohamba nem szoktak belehalni! Általában nem kell azonnal orvoshoz szaladni, vagy ügyeletet hívni.

Szülő-viselkedési protokoll:

  1. Igyekezzünk gyermekünket megnyugtatni. – Minden családban vannak jól bevált módszerek. Kisebbek hamar megnyugszanak, ha ölbe vesszük őket, ringatjuk, kedvenc takarót, cumit adunk nekik. Sokszor működik a figyelemelterelés, a viccelődés. Nagyobbaknál is fontos az ölelés, a testi kontaktus. – Nálatok mi működik?
  2. Később beszéljük át a történteket. – Kérjük meg, mesélje el, mitől ijedt meg, aztán hogyan tudott megnyugodni, mi segített neki. Volt-e már hasonló élménye? Mikor? Mitől? Akkor hogyan nyugodott meg?
  3. Ha pedig vissza-visszatérnek a rohamok, vigyük el a gyermeket orvosi kivizsgálásra. – Fontos, hogy kizárjuk a szervi, fizikai okokat. Bizonyos betegségek kísérőjelensége is lehet a szorongás. Ő javasol gyermekpszichológiai vagy gyermekpszichiátriai vizsgálatot.
  4. Kérjünk pszichológiai konzultációt. – A pszichológus a szorongásos zavarok kezelésében tud segíteni. A gyermeknek szorongásoldó technikákat tud tanítani, és tanácsokat ad a családnak, hogyan kezelhetik a váratlan helyzeteket.

 

Hogyan enyhíthető a szorongásos roham gyerekeknél?

A szorongásos roham gyerekeknél ugyanúgy előfordulhat, mint felnőtteknél. A tünetek hasonlóak, de életkorukból adódóan, el is térhetnek.

A szorongásos roham soha nem hiszti, nem tudatos, nem akaratlagos, éppen ezért soha ne büntessük, ne nevessük ki, vagy ne szégyenítsük meg a gyermeket a mutatott viselkedéséért!

A roham esetén igyekezzünk minél hamarabb megnyugtatni.

Hívjuk fel a családtagok, pedagógusok figyelmét is, hogy gyermekünk most átmenetileg mitől retteg. Így megelőzhetjük a további rohamok kialakulását. Például ha a gyermek retteg a szóbeli feleletektől, kérjék írásban számon. Ehhez kérhetjük az illetékes Pedagógiai Szakszolgálatban dolgozó pszichológus szakvéleményét, javaslatát.

A folyamatosan, néhány hónapig fennálló túlzott mértékű szorongás esetén pedig mindenképp forduljunk szakemberhez!

 

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

 

Ajánlott bejegyzések:

A gyermekkorban leggyakrabban előforduló szorongásfajtákról itt olvashatsz bővebben!

Mi válthatja ki, mi okozhatja ki a gyermeked fokozott szorongását? Tudj meg többet a gyermekkori szorongás okairól.

 

fotó: pixabay.com