A tartós és túlzott szorongás gyermekkorban hasonlóan hat a szervezetre mint felnőttkorban. Sajnos vannak olyan gyermekek, akik nap mint nap rengeteget aggódnak, „stresszelnek” valamin. Van, aki a jó jegyek miatt izgul, mások félnek, hogy a többiek kinevetik vagy kiközösítik őket. Megint mások aggódnak a megszégyenülés, vagy kudarcok miatt.

Kevés szülő tudja, hogy a folyamatos és hosszú időn át tartó aggodalmaskodás, alattomos módon törhet felszínre, és előbb-utóbb megbetegíti gyermekünket. Vagyis a szorongás testi tünetei gyerekeknél pszichoszomatikus betegségek formájában is megjelenhetnek.

 

Mit értünk tartós és túlzott mértékű aggodalmaskodáson?

Amikor a gyermekünk aggódik valami miatt, rosszul érzi magát általános nyugtalanságot, feszültséget, izgatottságot él át. Ilyenkor csak azzal az adott dologgal van elfoglalva, nehéz a gondolatait másfelé terelni, újra és újra visszatér az aggodalom tárgyához: „Mi lesz, ha megbukok?”, „Mi lesz, ha nem tetszem majd Dominak?”, „Mi lesz, ha számonkérés közben nem jut majd eszembe semmi?”. Általánosít és katasztrofizál. Gondolkodása ilyenkor megváltoztathatatlannak tűnik.

Az aggodalmaskodás közben a gyermek elméje és teste is készenléti állapotba kerül, felpörög. Ebben az állapotban pedig teljesen elhatalmasodik rajta a szorongás érzése. Ez a reggeli órákban a leginkább jellemző, de esti lefekvésnél is megjelenhet. Néha pánikszerű állapotig fokozódva.

A gyerekek ilyenkor általában a számukra fontos szülőnek könnyebben megnyílnak, és elmondják, min aggódnak. Ezek az irreális, eltúlzott félelmek eluralják az elméjét, és ilyenkor nagyon nehéz másra koncentrálnia.

A szorongás hatása a szervezetre tehát egyfajta gátló mechanizmusként is hat. A logikus gondolkodás lehetőségét lecsökkenti, és minden figyelmet, koncentrációt az aggodalom tárgya felé irányít. Ezáltal a gyermek észlelése „kihegyeződik” a félelmével kapcsolatos ingerekre. „Hiperérzékennyé” válik, és túlságosan magára veszi, ha visszautasítják, vagy rosszabb jegyet kap. Egy idő után mindenben a potenciális veszélyt látja, mely tovább mélyítheti aggodalmait, szorongását.

Az iskolai szorongással küzdő gyermekek kb. 10 hónapon keresztül, nap mint nap megtapasztalják, átélik ezt az érzelmi hullámvasutat. Néhány délután során, egy-két hétvégén, vagyis csak átmeneti időszakokban tudnak igazán felszabadulni. Ez, valljuk be, érthető módon terheli, és betegíti meg a szervezetüket. A szorongás testi tüneteinek felfedezése és megértése pedig – a gyermekorvoson kívül – a szülő felelőssége!

 

Milyen testi tünetek jelezhetik, ha a gyermek folyamatosan rágódik valamin?

A gyerekek eleinte beszélnek érzéseikről, gondolataikról, de előbb-utóbb, magukba fojtják ezeket. Egyrészt azért, mert egy idő után, már nem tudunk nekik mit mondani, vagy mi sem értjük, miért aggodalmaskodnak folyton. Tudattalanul, vagy jó szándékból elbagatellizáljuk a dolgot. Ő pedig a meg nem értettség miatt, bezárkózhat. Ilyenkor a szorongással magára marad. Egyedül próbál megküzdeni a nehézségekkel.

A folyamatos rágódás a következőképpen hat a gyermek szervezetére, ezáltal mindennapjaira:

  • Romlik az étvágya – a szorongástól összeszűkül a gyomra, és megváltozhat az étvágya.
  • Hasmenése van – A gyermek a stresszre megváltozott emésztéssel is reagálhat. De előfordul hasfájás, hányinger is.
  • Állandóan eszeget, nasizik – ezzel a boldogsághormonokat próbálja pótolni a szervezetében. Ezzel a rossz szokással okoz magának örömöt, és ellensúlyozza a szorongás keltette rossz érzéseket. Ezek a gyermekek sokszor túlsúlyossá válhatnak.
  • Megváltoznak az életmódbeli szokásai: fáradtabbá, kimerültebbé válhat – a szorongás és a szorongáskeltő gondolatok legyőzése komoly munka, rengeteg energiát felemészt, valóban elfárad, aki folyton aggódik. Ezért kevesebb kedve van már a hobbijaihoz, nem érdekli sok minden, ami korábban lekötötte, feltöltötte.
  • Alvászavarok jelentkezhetnek – A szorongó gyermek nehezen alszik el, vagy éjjel sokszor felébred, netán rosszakat álmodik. Reggel fáradtan ébred, és ez csak fokozza a rossz érzést, hogy megint suliba kell menni…
  • Teljesítmény, tanulási-, koncentrációs és emlékezeti képessége romolhat – A szorongáskeltő gondolatokkal való foglalkozás elnyomja a többi, fontos dolgot. Az ún. debilizáló szorongás következtében pedig nem azt a teljesítményt nyújtja, ami képességei alapján elvárható lenne.

 

Ha a testi tünetek mögött meghúzódó szorongás felismeretlen és kezeletlen marad,
nő egy későbbi életkorban a szorongásos zavar, depresszív állapot vagy komolyabb testi betegség kialakulásának a veszélye!

 

A szorongás is stresszreakciót vált ki

A szorongás egy normális reakció, amit a szervezetünk ad a stresszre. Szülőként mi is gyakran megtapasztalhatjuk, ha túl nagy nyomás van rajtunk, feszültebbé válunk, minden érzékszervünkkel a kihívást jelentő szituációra (pl. vizsga, munkahelyi ellenőrzés, beszámoló, orvosi vizsgálat, stb.) koncentrálunk, és csak akkor szabadulunk fel, amikor már túl vagyunk rajta.

Ám szorongás nyilvánvaló külső inger, vagy stressz nélkül is jelentkezhet, és ez ugyanolyan stresszreakciót vált ki a szervezetből.

A gyermekeknél is az ún. stresszreakció lép fel. Először is észlelik a kihívást jelentő szituációt vagy eseményt. Ha ezt „veszélyesnek” értékelik, akkor beindul a szervezet készenléti állapotba helyezése, vagyis az ún. „harc vagy menekülés” (angolul: flight or fight) állapotába kerülés. A stresszre adott reakció következtében megnövekszik a szervezetben az adrenalin szintje, mely szükséges a megbirkózáshoz.

A folyamatos, túlzott mértékű szorongás úgy hat a szervezetre, mint a krónikus stressz.

A túlzott mértékű szorongás túl sokáig tartja a gyermeket a készenlét állapotában, melynek következtében megnövekszik az ún. stresszhormon (kortizol) szintje, mely megemeli a vércukor- és a vérzsír-szintet. Ezek számos betegség, vagy testi tünet kialakulásához vezethetnek.

 

A stressz hormonok ezeket a testi panaszokat eredményezhetik:

  • nehéz nyelés
  • szédülés
  • szájszárazság
  • szapora pulzus
  • fáradtság-érzés
  • fejfájás
  • koncentrációs nehézség
  • ingerlékenység
  • izomfájdalmak, izomgörcsök
  • hányinger
  • remegés, reszketés
  • kapkodó légzés
  • légszomj („mintha nem lenne elég a levegő” érzése)
  • izzadás

 

Milyen következményei lehetnek felnőttkorban a krónikus szorongásnak?

A gyermekkori szorongásoldás nem csupán azért fontos, hogy boldog, kiegyensúlyozott gyermekünk lehessen, hanem hogy megelőzzük vele a felnőttkori szorongásos-, depressziós zavarok, vagy komolyabb testi betegségek kialakulását. Bizony! Sajnos ezeknek a zavaroknak, betegségeknek a gyökerei már gyermekkorban felfedezhetőek.

A legyengült immunrendszerű gyermek könnyebben megbetegszik. A szorongó gyermekek testi panaszaik miatt gyakran megfordulnak (szorongó, aggódó szüleikkel együtt) a gyermekorvosi rendelőben.

A felnőttkori hangulat-, szorongásos, vagy memória-zavarok, emésztőrendszeri megbetegedések, izomfájdalmak-, és görcsök, bizonyos szívbetegségek, szívrohamok kialakulásában szerepe lehet az évtizedek óta kezeletlen szorongásos állapotnak.

 

Hogyan előzhető meg a szorongás testi tüneteinek kialakulása?

Mindenki szorong, ezért sokszor nem is vesszük komolyan, ha gyermekünk aggódik valami miatt. Igen ám, de nem mindegy, mennyi ideig és milyen mértékben rágódik egy-egy kihíváson, megmérettetésen. Az általános, vagy túlzott mértékű szorongás előbb-utóbb mindenkinél testi tünetek formájában is jelentkezik. Így jelez a gyermek szervezete, hogy valamin változtatni kellene.

Érdemes eddig már el sem jutni, de sokszor ezek a tünetek hívják fel a figyelmünket arra, hogy baj van. Ekkor fontos, hogy ha szükséges, életmódot változtassunk, és gyermekünket megfelelő megküzdő képességekkel vértezzük fel. Melyek lehetnek ezek?

 

  • Mozogjon minden nap! – az egyik leghatékonyabb stresszoldó módszer. Találjuk meg azt a mozgásformát, melyet a gyermekünk a legnagyobb kedvvel végez. Sétáljunk, biciklizzünk minden nap. Hallgasson zenét, táncoljon, ugráljon rá. Nem az edző által tartott mozgás a legjobb szorongásoldó, bár itt is vannak kivételek…

  • Étkezzen egészségesen! – A túl sok cukor, csokoládé, az energiaitalok, és fekete teák, kávék felpörgethetik a gyermek szívét, ezáltal fizikailag valóban rosszul lehet. És ha netán ez az érzés együtt jár egy matekdolgozattal, akkor bizony máskor is remeghet a felmérők miatt…
  •  Beszélgessünk vele a félelmeiről! – Nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani nekik, de bagatellizálni sem szabad. Mondja el, könnyebbüljön meg ezáltal, de menni kell, tenni a dolgunkat. Biztassuk, hogy hiszünk benne, szeretjük, minden rendben lesz!
  • Tanuljon meg relaxálni! – A rendszeresen végzett relaxáció bizonyítottan csökkenti a stresszhormonok szintjét. Megtanítja a testet és elmét ellazult állapotba hozni. Hatékony lehet a mély hasi légzés, a meditáció, a relaxációs zenék hallgatása, jógázás. A leghatékonyabb gyermekkori relaxációs módszerekről ebben az e-bookban olvashatsz.
  • Legyen baráti kapcsolata! – A szorongó gyerekek könnyen elmagányosodhatnak, mivel nehezebben oldódnak fel közösségben, nehezebben szereznek és tartanak meg barátokat. Figyeljünk erre oda, ne hagyjuk, hogy teljesen bezárkózzon. Legyenek külső, pozitív és támogató kapcsolatai! Nagyszülők, unokatestvérek előnyben. 🙂
  • Vezesse le alternatív módon a benne lévő feszültséget! – Kézműveskedéssel, mozgással, zenehallgatással, írással, hobbi tevékenységek végzésével. Ezek növelik önbizalmát és én-hatékonyság érzését is.

 

Ha viszont a testi tünetek már megjelentek, mindenképp beszéljünk a gyermekorvossal, és a gyermekpszichológussal. Kérjünk tanácsot, tájékozódjunk.

Zárjuk ki az orvosi okokat és foglalkozzunk a gyermek lelki egészségével is, ne csak a testivel!

 

Ti mely testi jelekre figyeltetek fel? Mi segített a kezelésében? – Oszd meg tapasztalataidat másokkal is kommentben!

 

Irodalom: itt

fotó: pixabay.com

Ha hasznosnak találtad a bejegyzést, oszd meg ismerőseiddel! Köszönöm!