A különböző fóbiák és akár a pánikrohamok már gyermekkorban megjelenhetnek. A szülők sokszor tehetetlennek érzik magukat, mert a fóbiás gyermek olyan kóros védekezési móddal rendelkezik, mely jelentős mértékű szorongással jár. Ez a fajta magatartási zavar akár már óvodáskortól megfigyelhető, mely kamaszkorra súlyosbodhat, később kényszerbetegség vagy iskolakerülés is társulhat hozzá. Érdemes tehát komolyan venni a jelzéseket, és a gyermek viselkedését semmiképp sem hisztiként értelmezni. – Hogyan ismerhetem fel? Hogyan segítsek neki szülőként?
fotó: ambermb, pixabay.com
A fóbiás gyermek viselkedése első pillantásra érthetetlennek és eltúlzottnak tűnhet. Ám ők nem azért viselkednek így, hogy minket idegesítsenek, hanem mert kifejezett félelmet élnek át bizonyos tárgyakkal (pl. kutya, pók), helyzetekkel (pl. vihar, zárt tér, a megszégyenüléstől) szemben. Mindent meg is tesznek, hogy ezeket elkerüljék.
Agorafóbia vagy szociális fóbia?
A fóbiáknak többféle fajtája létezik. Az ún. közönséges fóbia elég gyakori. Ide tartozik többek között a magasságtól való félelem, a zárt tértől való félelem, és az állatfóbiák.
Nemrég egy édesapa a következő problémához kért segítséget:
Azért aggódik fóbiás gyermeke miatt, mert a 6 éves kisfiú erősen szorong és negatív gondolatok gyötrik. A helyzet annyira komoly, hogy szinte pánikroham tör rá a boltokban, ahonnan így sokszor menekülniük kell.
„A szociális fóbiát nehéz megkülönböztetni az agorafóbiától (nyílt tértől való félelemtől). De megállapítható, hogy az agorafóbiás elsősorban a saját fizikai tüneteitől, a rosszulléttől fél; a szociális fóbiás viszont a szégyentől, attól, hogy mások rossz véleménnyel lesznek róla… A szociális fóbiában szenvedők felnőttkorukban úgy emlékeznek, hogy szüleik túlságosan is védelmezték, ugyanakkor érzelmileg kevéssé támogatták őket.” (Dr. Ranschburg J.)
A szociális fóbia gyermekkorban nagyon ritka, de ez nem azt jelenti, hogy nem fordul elő. És sajnos, aki ezt átéli, nagyon szenved tőle nap mint nap. A tünetek hasonlósága miatt könnyű összekeverni a szeparációs szorongással, vagy akár az iskolafóbiával is.
Pánikzavar és agorafóbia
Az agorafóbia önálló betegségként is létezik, mint ahogy a pánikzavar is. Ám a kettő együtt is járhat, már gyermekkorban is. Előfordulása igen ritka gyermekeknél. (forrás itt)
Pánikzavar esetén a gyermek sokat aggódik azon, hogy vajon mikor és hol tör rá a következő roham. Kerülik azokat a helyeket, ahonnan nem tudnak elmenekülni, vagy ahol nincs segítség. Ilyen például a tömegközlekedés, a lift, a bevásárló központok, színházak, de van, aki egyedül nem mer otthonról elindulni.
A pánikzavar inkább kamaszkorban jelentkezik, és lányoknál gyakrabban fordul elő. A tinédzserek 2%-át érinti. Megfigyelhető az is, hogy a családtagok között van más szorongásos vagy depressziós megbetegedés.
A pánikzavarral és agorafóbiával küzdő gyermekeknek alacsony az önbecsülése, nem képességeiknek megfelelően teljesítenek az iskolában, nehezen alakítanak ki és tartanak fenn társas kapcsolatokat, nehezen válnak el és le a szülőkről, alvásproblémáik is lehetnek, és depresszióval is küzdhetnek.
A pánikroham tünetei gyermekeknél
- szapora pulzus, erős szívdobogás érzés
- mellkasi fájdalom
- izzadás, hőhullámok
- remegés, reszketés
- zsibbadás, bizsergés
- nehéz légzés, nehéz nyelés (fulladás-érzés)
- halálfélelem, félelem a megőrüléstől, a kontroll elvesztésétől
- hasi panaszok: hasmenés, émelygés
- szédülés, ájulás-érzés
Az ijesztő tünetek mellett a gyermek erős érzelmeket is átél. Többek között félelmet, dühöt, szégyent, zavarodottságot.
A pánikroham következtében magatartási nehézségek is jelentkeznek, mint a korábban említett helyszínek, bizonyos helyzetek elkerülése. Emellett sok esetben a gyermek nem akar iskolába járni, túlzottan elkezd odafigyelni arra, hogy milyen ruhát viseljen, hogy mindig legyen nála egy üveg víz, vagy a szükséges gyógyszer, elutasítja a fizikai aktivitást (mert a szapora pulzus eszébe juttathatja a rosszullétet).
Mit tehetünk szülőként?
Szülőként sokszor tehetetlennek érezzük magunkat gyermekünk szorongásai, és szorongásrohamaival szemben. Mégis létezik néhány megoldási lehetőség, melyek következetes és rendszeres alkalmazása segítségül szolgálhat.
- Beszélgessünk a fóbiákról, félelmekről, pánikrohamról! – Fontos, hogy beszélgessünk a gyermekkel a nehézségeiről. A szorongás mindenkit érint, de nem mindegy, milyen mértékben. A pánikroham során átélt tünetek rémisztőek, de minden esetben elmúlnak. Magyarázd el neki, hogy mely jelekre figyeljen, és fontos, hogy megértse, nem fog meghalni, a tünetek lassan enyhülnek. Jól jöhetnek ilyen témájú gyermekkönyvek. Te ismersz ilyeneket? Oszd meg kommentben szülőtársaiddal!
- Készítsetek közösen listát a segítő technikákról! – Amikor a pánikroham zajlik, hirtelen nem jut eszünkbe semmi használható, ezért érdemes már előre felkészülni. Szánjatok időt arra, hogy összeszedjétek, mik azok a dolgok, melyek segítenek. Személyiségfüggő, kinél mi működik. Minél hosszabb a lista,vészhelyzet esetén annál könnyebb találni belőle valamit, ami valóban segít.
Néhány figyelemelterelő technika:
Az alábbi technikák, okostelefon segítségével, akár bevásárló központokban is működhetnek.
- Kedvenc tévéműsor, mese, videó megnézése
- videók, fotók nézegetése a telefonon
- chatelés baráttal, nagyszülővel, szeretett személlyel
- ABC-s játék: az ábécé minden betűjével mondjon egy szót
- Gondoljon egy jövőbeli pozitív eseményre, beszélgessünk arról (pl. közelgő szülinap, vagy farsang)
- Olvassa el a feliratokat, mondja el, milyen KRESZ-táblákat lát
- friss levegő, mosdó felkeresése (kiemelni néhány percre, amíg megnyugszik és újra próbálkozni). Fontos, hogy ne erőltessük, ne büntessük. Fokozatosan, türelemmel, támogatva segítsük őt át a nehéz helyzeteken.
A fizikai aktivitás minden nap végezve nem csupán szorongásoldó hatású, de erősíti az egyént, önbizalomnövelő hatása is van. Fontos, hogy a gyermek olyan aktivitást végezzen, ami örömet, sikerélményeket okoz számára. Gyakran a szervezett edzések plusz terhet raknak a gyermekre, nem adják meg a felszabadultság és a mozgás szabadságának élményét.
Az alábbi mozgásformák mind nagyon jók:
- séta
- trambulin
- biciklizés
- torna, jóga
- boxzsák ütögetése
- ugrálva karlendítés (jumping-jack)
- hát-nyak-fej masszírozása
Ezen kívül hatásos lehet még, ha eszik, iszik valamit, a hideg borogatás arcra, homlokra, nyakra, a hideg vízzel való arcmosás.
Kognitív technikák:
- Személyesítsük meg a pánikrohamot, a szorongást, amit le kell győzni.
- Fogalmaztassunk meg vele pozitív mondatokat, melyek rendszeres használata rögzül, és segíti őt, mint egy belső pozitív hang!
Például:
„Nem haldoklom, pánikrohamom van.”
„Habár a pánikroham nagyon ijesztő, semmiféle orvosi bajom nincsen.”
„A pánikroham mindig véget ér.”
„Utálom a pánikroham ördögöt! Nem hagyom, hogy irányítsa az életemet!”
Fontos, hogy a gyermeket megerősítsük, és elhitessük vele, hogy ő is képes lesz legyőzni a szorongásait!
A szülő visszajelzése, reakciója nagyon fontos
Ha a pánikroham jelentkezésekor kétségbe esünk, akkor nem tudunk segíteni gyermekünknek. Igyekezzünk megismerni ezt a zavart, megérteni gyermekünk viselkedését, a tünetek természetét. Készüljünk fel a helyzetekre, gyűjtsünk ötleteket, és a roham esetén álljunk gyermekünk mellett érzelmileg.
Sajnos az nem segít, ha azt mondogatjuk neki, hogy „nincsen semmi baj, drágám, nyugodj meg, nincs mitől félni„, hiszen a gyermek a pánikroham alatt, de akár előtte is retteg, és ez nagyon is nagy baj az ő számára.
Közvetítsük felé, hogy „Tudom, hogy most nagyon nem érzed magad jól. A pánikroham nagyon ijesztő. Segítek túl lenni rajta, hamar vége lesz!„.
Ha emlékeztetjük rá, hogy a pánikroham mindig elmúlik, megkönnyebbül. Ha nyugodtak maradunk, ő is könnyebben megnyugszik. Segítsünk neki feleleveníteni a pozitív mondatokat, és a listában összegyűjtött technikákat. Bátorítsuk arra, hogy válasszon ezek közül valamit, és csinálja.
Az agorafóbiás és pánikzavarral küzdő gyermekek szeretnék elkerülni a szorongáskeltő helyzeteket, mégis fontos, hogy megértsék, a félelmeket akkor tudjuk legyőzni, ha szembenézünk velük. Ennek egyetlen módja, ha újra és újra elmegy az iskolába, üzletekbe.
Az iskolában, óvodában érdemes a gyermek nehézségeiről tájékoztatni az osztályfőnököt, óvónőt, hogy ők is felkészülhessenek a vészhelyzetekre.
Mivel az agorafóbia és a pánikzavar gyermekkorban nagyon ijesztő testi tünetekkel is járhat, mindenképp érdemes klinikai gyermekpszichológus felkeresése. A szakember kognitív-viselkedésterápiával, szorongásoldó technikákkal, és tanácsadással tudja segíteni a gyermek problémájának enyhítését, megoldását.
Ez is érdekelhet:
Szorongásos roham gyermekeknél? Így kezeld!
Félelmek kisgyermekkorban
Gyerek relaxációs tréning
Forrás:
Dr. Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998
Natasha Daniels: What to do when your child is suffering from panic attacks, blog.psychcentral.com, 2016
AnxietyBC, anxietybc.com