A gyermekkori szorongás okai

Minden szülő szinte azonnal szeretné tudni, hogy mi okozta, váltotta ki gyermekében a túlzott mértékű szorongást. Azt gondoljuk, ha ismerjük az eredetet, könnyebb segíteni, ám ez nem minden esetben ilyen egyszerű!

Néha sikerül beazonosítani egy-egy konkrét kiváltó okot, máskor csak sejteni lehet, de sokszor egyáltalán nem tudjuk, mi miatt szoronghat ennyire a gyermek. A gyermek szorongásoldásának sikere sokszor szerencsére nem az ok pontos ismeretétől függ, hanem inkább az érintett személyek hozzáállásától, a gyermek személyiségétől, és a kezelés személyre szabottságától.

A szorongásos zavaroknak gyermekkorban számtalan oka lehet. Minden gyermek más, bár vannak hasonló élethelyzetek, melyekre nagyobb valószínűséggel alakul ki szorongás, mint tünet, mégis látnunk kell a probléma megértéséhez a gyermeket mint egészet. Fogantatásától a jelen korig.

Az öröklött tulajdonságok, a gyermek személyisége, később a különféle környezeti ingerek egyedi mintázata alakítja az ő érzelmi világát, viselkedés- és gondolkodásmódját. Vannak azonban olyan hajlamosító/kiváltó tényezők, nevezhetjük okoknak, melyeknek (halmozott) előfordulása esetén szinte biztosan állítható, hogy gyermekünknek életében legalább egyszer túlzott mértékű szorongással kell megküzdenie.

 

Hajlamosító vagy kiváltó tényezők

 

1. Genetika

Minden szorongó szülő attól retteg, hogy nehogy elrontsa a gyermekét, túlóvja, túl féltse, vagy épp az ellenkezője: ne foglalkozzon vele eleget; és szeretné ha a gyermeke nem lenne szorongó természetű. Ki tudná jobban, hogy milyen nehéz a szorongók élete, mint aki maga is túlzott mértékben aggodalmaskodó típus. (Arról, hogy a szorongó szülő gyermeke is szorongó lesz-e bővebben a blogon olvashatsz.)

Ha a családban egy vagy több családtag is szorongó típus (pánikbeteg, kényszerbeteg, generalizáltan szorongó személyiség, vagy fóbiája van), akkor a túlzott mértékű szorongásra való hajlam öröklődhet. Ez a hajlam azonban nem feltétlenül nyilvánul meg később a gyermek viselkedésében. Egyéb kiváltó tényezők is szükségesek aktivizálódásához.

2. Szülők viselkedése

A gyermekek számára mi szülők vagyunk a kiindulópont.

– Mi mutatjuk meg nekik, hogy a világ milyen (veszélyes, érdekes, titokzatos, stb.), azaz világnézetét megalapozzuk.
– Mi mutatjuk meg nekik, bizonyos helyzetekben hogyan kell viselkedni (ezt is: ha sok a stressz, idegesek, feszültek vagyunk, kiabálunk, vagy magunkba fordulunk, esetleg zenét hallgatunk, kocogunk, vagy alkoholt iszunk és sokat eszünk), vagyis problémamegoldást tanítunk nekik nem tudatosan azzal, ahogy mi viselkedünk, cselekszünk.
– A gyermek minket szeret a világon a legjobban eleinte. Kötődik hozzánk, azonosul egyik vagy másik szülővel. A hozzá érzelmileg közelebb álló szülő viselkedési-, és gondolkodásmintáit könnyebben elsajátítja.

Szorongó szülőnek szorongó gyermeke lesz?

Nem biztos, de lehetséges, hiszen a genetikai hajlam mellett, viselkedésünkkel és gondolatainkkal is átadjuk a szorongást. Mi nem tudunk másképp tenni, vélekedni (“50-szer megnézem, hogy biztosan bezártam-e az ajtót”, “folyton aggodalmaskodom valamin”, “öltözz fel kisfiam, mert megfázol!”, “ne menj arra, mert elesel!” stb.)

 

Milyen szülői magatartás eredményezheti a túlzott mértékű szorongást?

 

Ha a szülő túl sokat vár el…

Ha a szülő hosszútávon olyan viselkedést, vagy teljesítményt vár a gyermekétől, aminek ő nem vagy csak nagy nehézségek árán tud megfelelni, akkor előbb-utóbb akár teljesítményszorongásra vagy más pszichológiai zavarra utaló tünetek alakulhatnak ki a gyermekben. Ezt érdemes tehát minél hamarabb észrevenni, és elvárásainkat a gyermekünk képességeihez, személyiségéhez igazítani.

Csak egy példa:

Orvos édesapa azt szeretné, hogy elsőszülött fia is orvos legyen. Mi sem természetesebb ennél, az ő apja is az volt már! De a fiú nem teljesít jól a terrmészettudományos tantárgyakban. Ezért az édesapa mindenféle különórára és korrepetálásra járatja, majd megérti, megtanulja. Közben a fiú folyamatosan szorong, aggodalmaskodik, mi lesz, ha megbukik, mi lesz, ha nem teljesít jól, mi lesz, ha nem veszik fel az egyetemre?! Alacsony az önbizalma, közben túlterhelt, nincs szabadideje kikapcsolódni, társaival lenni. Aztán miután felveszik az egyetemre, pánikrohamok kezdik el gyötörni.

Ha a szülő túlzottan félti gyermekét…

“Ne mássz olyan magasra, mert leesel!”, “Jaj, oda se merek nézni, most fogja összetörni magát a biciklivel!”, “Nem engedem, hogy ugráljon, szaladgáljon, nehogy elessen és beüsse a fejét”.

Jól ismerjük ezeket a mondatokat. Sok szülő fejében megfordul ilyesmi. Ám vannak olyan anyukák vagy apukák, akiknek ezek a gondolatok irányítják a viselkedését is, és valóban nem enged a gyermekének semmit, vagy mindent megcsinál helyette, neki. Ezzel sajnos a saját szorongásukat sem képesek csillapítani, és a gyermekben is kialakítják azt az érzést, hogy ők nem kompetensek semmiben, mert kicsik és törékenyek, sérülékenyek. A világ tele van veszélyekkel a szülő szerint, amitől igyekszik megóvni gyermekét, még az iskolában is ő igyekszik minden nehézséget, konfliktust rendezni gyermeke helyett.

Ezek a fajta szülői viselkedések hosszútávon azt eredményezik, hogy a gyermeknek alig lesz önbizalma, rettenetesen szorongani fog minden új helyzettől, nehezen illeszkedik majd be a közösségbe, mozgása pedig ügyetlenebb lesz kortársaihoz képest. Ezáltal kimarad a közös játékokból, és esetleg a tanulásban is több segítséget igényel majd.

Fontos igazság, hogy nem tudjuk, és nem is szabad gyermekeinket mindentől megvédeni. El kell tudnunk engedni őket, és bízni bennük, hogy megtanulják, hogyan kell helytállni bizonyos helyzetekben, legyen az játszótéri vita, vagy barátkozás, vagy iskolai felmérő.

3. Környezeti hatások

Sokszor bele sem gondolunk, hogy mi minden van hatással a gyermekre, csak tesszük a dolgunkat, dolgozunk, otthon is csináljuk a dolgunkat, a gyerekek meg közben majd felnőnek – gondoljuk.

A gyerekek azt fogadják el természetesnek, amibe beleszületnek, mégis bizonyos hatások, ingerek túlzott mértékű szorongást válthatnak ki náluk.

Például, ha a gyermek szülei elváltak, és nincs biztos helye, otthona, szülei pedig állandóan veszekszenek, vagy éppen nem beszélnek egymással – az bizony rengeteg feszültséget generál benne. Ha egy gyermek úgy érzi, hogy őt nem szeretik úgy, mint a testvérét, vagy valamilyen erőszak áldozatává válik, az olyan trauma lesz a számára, amit egész élete során próbál majd feldolgozni.

Környezeti tényezőkhöz tartoznak olyan szocio-ökonómiai- társadalmi szempontok is, mint a szegénység, éhezés, büntetés rendszere a családon belül. A kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság sok szorongást szül a gyermekben. Szélsőséges esetben ide tartozik még, ha a gyermek például a katasztrófa túlélője, baleset szemtanúja, háborús menekült. Az ilyen traumák után nehezen áll vissza a biztonságos világba vetett hit, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy ne szorongjunk.

4. Életesemények

A gyermek születése előtt történhetnek már olyan események, melyek hatással lehetnek a gyermek idegrendszerének fejlődésére. Kutatások igazolják többek között, hogy a magzati életkorban az anya által átélt elhúzódó stressz negatív hatással van a magzat fejlődésére. Ezért szoktam tanácsolni, hogy érdemes a kismamáknak megtanulni relaxálni, mert ezzel már a magzati korban tehetnek önmaguk és születendő gyermekük testi-lelki egészségéért.

Későbbi életesemények, melyek hatással lehetnek a gyermekre a következők:

  • szeretett személy halála,
  • válás,
  • különélés,
  • költözés,
  • baleset,
  • sérülés,
  • kistestvér születése,
  • intézményváltás,
  • szülők párkapcsolati-, munkahelyi- és egyéb problémái.

Az átélt élmények, a környezeti hatások nem múlnak el nyom nélkül. Attól, mert a gyermek azt mondja, nem emlékszik egy bizonyos eseményre, az nem azt jelenti, hogy nem hat rá. Lehet, hogy épp az elfojtást, a tagadást használja védekező mechanizmusként.

Megállapítható tehát, hogy:

ha a felsorolt tényezők közül több is fennáll a gyermek élete során,
akkor nagy a valószínűsége a túlzott mértékű szorongás,
vagy egyéb gyermekpszichológiai, illetve gyermekpszichiátriai zavar kialakulásának.

Töltsd le az ajándék e-bookot, és ismerd meg a hatékony szorongásoldás módszereit gyerekeknél!

(A feliratkozással elfogadod az Adatvédelmi nyilatkozatot.)

Tudj meg többet a gyermekkori szorongásról! Hamarosan új könyv a piacon! >>

A szorongó gyermek ekönyv