A válás mindenkit megvisel. A nők és a férfiak a megromlott párkapcsolat után próbálják önmagukat és életüket újra felépíteni. Az elvált szülők gyermekei pedig egy új helyzettel szembesülnek, melynek feldolgozásához kevés segítséget kapnak. Nem nagyon értik, miért változott meg minden körülöttük, miért kell a szülők között ingázniuk, miért nem maradhat minden úgy, ahogy volt. Érzelmileg labilissá válnak. Jó esetben ez az állapot csupán átmeneti, de sajnos megállapítható, hogy általában az elvált szülők gyermekei sérülékenyebbek, és hosszabb-rövidebb ideig lelki problémákkal küzdhetnek.

 

Mit élnek át az elvált szülők gyermekei?

Az elvált szülők, jó esetben, igyekeznek mindent úgy alakítani, hogy a gyermek minél kevésbé sérüljön. Mindentől azonban így sem lehet megóvni.

A válás során a gyermek egy veszteség-élménnyel szembesül, melynek megoldásában magára maradhat, hisz sokszor a szülők egymást hibáztatják. Mindennaposak lehetnek a konfliktusok, az üzengetések, vádlások. De ha ezeket sikerül is elkerülni, a gyermekben egy “világ omlik össze“: azok akik eddig szerették egymást, most már gyűlölik a másikat. “Mi lesz, ha engem sem szeretnek majd? Ha engem is lecserélnek egy másikra?“- kezdik el emészteni magukat.

A gyermek a teljes érzelmi labilitás állapotába kerül ilyenkor, miközben az iskolában ugyanúgy kellene teljesíteni, az óvodába is minden nap járni kell. Kötelezettségek és feladatok vannak, melyeket meg kell oldani akkor is, ha nem érzi jól magát. Ilyenkor a környezet (pedagógusok) is jelezheti a szülőknek, hogy a gyermek nem tud annyira odafigyelni órán, izeg-mozog, tele van feszültséggel, majd’ fel robban.

Jó, ha tudjuk, hogy az elvált szülők gyermekei nem tudatosan viselkednek agresszívebben, vagy bután, hanem a bennük lévő feszültség miatt. Ennek feldolgozásához pedig nem mindig elegendő a szülők pozitív hozzáállása, vagy az idő, mely mindent megold…

 

Melyek azok a nehézségek, melyekkel az elvált szülők gyermekeinek meg kell küzdeniük?

Gyakorló szakemberként sok gyermekkel találkozom, akiknek elváltak a szülei. Van, hogy a válás előtt vagy közben keres fel a szülő. Ilyenkor általában abban kér segítséget, hogyan váljanak, hogy a gyermek minél kevésbé sérüljön. Ez esetben átbeszéljük, mi mindenre érdemes gondolni. Ezzel csökkenthető a gyermekben és a szülőben is a szorongás és az átmeneti zavarodottság.

Sokszor azonban évekkel később kerülnek hozzám az elvált szülők gyermekei. Ilyenkor már állandósult, komolyabbá váló nehézségekkel, pszichés problémákkal.

 

Nézzünk meg néhányat azok közül a nehézségek közül, melyek nagyon megnehezíthetik az elvált szülők gyermekeinek mindennapjait. Ezek előfordulása, intenzitása függhet a gyermek életkorától, a válás időpontjától is.

  1. Negatív énkép, énnel való elégedetlenség – A gyermek sokszor lehet önkritikus magával szemben. Elégedetlen, önmagát lekicsinylő. “Én nem érek túl sokat” – gondolhatja magában. “Engem nem lehet szeretni. Anya/Apa sem szeretett, mert akkor nem hagyott volna el!“. Ezekkel a gondolatokkal, önvádlásokkal, rengeteg düh halmozódhat fel, mely végső esetben depresszív állapothoz is vezethet.
  2. Meg nem felelési érzés –  Kritizálja a munkáját, vagy folyton a tökéletességre törekszik. S mivel ezt a szintet nehéz elérni, elégedetlen önmagával. Ebben természetesen benne lehet a szülőknek való megfelelés vágya is, melyet hasonlóan nehéz lehet teljesíteni. Ezért ott marad benne a kudarc, a szégyen-érzet, és a szomorúság.
  3. Kiszolgáltatottság érzése – Az elvált szülők gyermekeivel csak úgy “megtörténik” a válás. Általában kész helyzet elé állítják őket a szülők. – De ha kikérik a véleményüket, akkor is nagyon nehéz dönteni. Ezt sose várjuk gyermekünktől! Ő ezt a terhet nem cipelheti magával! Párkapcsolati problémáink kapcsán ezekre a dolgokra érdemes odafigyelni. – Később is érezheti azt, hogy nincs hatása a dolgokra, nem ő irányítja életét. Ez tovább gyengíti énképét, önbizalmát.
  4. Alkalmatlanság érzés – “Én semmiben se vagyok jó!”, “Nem tudom, mit kezdjek magammal!” – tanácstalanok lehetnek akár pályaválasztás terén is. Nehézségeik megmutatkozhatnak azonban a társas kapcsolatokban is.
  5. Támogatás iránti igény – Az elvált szülők gyermekei számára fokozottan fontossá válhat az állandó figyelem (szülőtől, pedagógustól), és a támogatás. “Ugye jó voltam?”, “Nézd, mit tudok!” – mindent szeretnének megmutatni, s ezáltal a figyelmet, szeretetet bezsebelni. Enélkül nem tudják magukat megerősíteni. Folyamatos támogatást igényelnek.

 

Mit élnek még át az elvált szülők gyermekei?

  1. Bizonytalanság – A bizonytalanság több mindenre kiterjedhet. Bizonytalan lehet önmagában, abban, hogy jó döntést hozott-e. Félénkké válhat a mindennapokban, új helyzetekben, idegenekkel való találkozáskor. Ha ilyenkor kevés pozitív élmény éri, sajnos egyre rosszabb lehet a helyzet, mely szorongás kialakulásához vezethet.
  2. Döntésképtelenség – Nem tud a szülők között választani, mindkettőt nagyon szereti, mindkettőhöz kötődik. Ez az érzés azonban sokszor bűntudattal párosul a szülők nem megfelelő magatartása miatt. A gyermek ilyenkor más, akár egészen egyszerű helyzetekben is, döntésképtelenné válhat. Nem akar rosszul dönteni, nem akar fájdalmat okozni.
  3. Belső feszültség – A válással járó érzelmi feszültség a felnőttekben is hónapokon, néha éveken keresztül megmarad. A gyermekek érzékeny radarjaikkal átveszik a szülők érzelmi rezdüléseit, és nem tudnak ezzel mit kezdeni. A feldolgozatlan belső feszültség pedig ott és akkor tör felszínre, ahol és amikor csak tud…
  4. Érzelmi alkalmazkodási zavar – Sokszor érezheti úgy a gyermek, hogy nem tudja, bizonyos emberekkel vagy bizonyos helyzetekben hogyan viselkedjen. Ember-ismerete, emberekbe vetett hite is zavart szenvedhet. Probléma lehet a baráti kapcsolatok kialakításával és azok elmélyítésével, megtartásával. És sajnos tudjuk, hogy “az elvált szülők gyermekei elválnak” – szerencsére nem mind, van aki képes feldolgozni a sérüléseket, és a saját párkapcsolatát kiegyensúlyozottan egyengetni!
  5. Szorongás – ennek mindenféle formája jelentkezhet, főként szeparációs, iskolai és társas szorongás fordul elő, de akár pánikroham is jelentkezhet az elvált szülők gyermekeinél. Sokszor testi tünetek: hasfájás, hányinger, fejfájás – hívják fel rá a figyelmet.

 

Mire figyeljünk oda szülőként?

Az elvált szülők gyermekei érzelmileg sebezhetővé válnak egy átmeneti időszakra. Addig, amíg újra helyre nem áll a rend az életükben. Amíg el nem hiszik, hogy nem ők a hibásak.

A sebezhetőség időszakában pedig gyakrabban kerülhetnek bajba: például rossz társaságba. Átmenetileg előfordulhat nem megfelelő iskolai magatartás, tanulási nehézségek, és így tovább.

A szülő pedig szeretne segíteni neki, de elérkezhet az a pont, amikor úgy érzi, nem megy. Ő magának is sokszor segítségre lenne szüksége.

 

Hogyan segíthetünk?

Érzelmi biztonság biztosításával – Igyekezzük megteremteni a válás utáni új élet kiszámíthatóságát, mely biztonságot jelent kisebb-nagyobb gyermekeknek egyaránt. Ha tudják, mihez mikor alkalmazkodjanak, hol van a helyük, könnyebben alkalmazkodhatnak. Az a jó, ha a számára érzelmileg fontos szülők, nagyszülők elérhetőek maradnak.

Tegyük rendbe saját lelkünket! – egy érzelmileg sérült szülő nem tud biztos támaszt nyújtani gyermekének. Így a gyermek tovább sérül, vagy teljesen magára marad a nehézségek kezelésével. Ha viszont foglalkozunk saját lelki egészségünkkel, problémáink megoldásával, jó mintát nyújtunk gyermekünk számára. Így ő nyugodtan támaszkodhat ránk, és meríthet erőt belőlünk!

Válaszoljunk kérdéseire röviden és őszintén! – Fontos, hogy beszélgessünk vele a velünk történő nehézségekről, érzésekről. De figyeljünk oda, hogy ne vigyük túlzásba! A gyermekünk nem a barátunk/barátnőnk! Ne traktáljuk olyan tartalmakkal és érzelmekkel, melyekkel nem tud mit kezdeni. Ugyanakkor adjunk választ kérdéseire. És nem baj, ha együtt vagy a gyermek előtt sírunk..

 

Miben segíthet a szakember?

Az elvált szülők gyermekeinél tehát természetes, hogy rövidebb vagy hosszabb ideig tapasztalható érzelmi labilitás. Én azt szoktam mondani, hogy kb. 1 évre van szükség, míg minden újra a helyére kerül. 1-szer legalább megtörténik minden névnap-szülinap, karácsony az új felállás szerint.

1 év után általában rendeződni szoktak a fent említett lelki problémák is. Ám sajnos előfordulhat, hogy az idő nem oldja meg a nehézségeket, és még évek múlva is fennmaradnak, vagy súlyosbodnak.

Miben segíthet ilyenkor a pszichológus?

  • Családkép, családideál feltárása, korábbi traumák feldolgozása
  • Ön- és társismeret fokozása
  • Reális célok kitűzése
  • Pozitív jövőkép kialakítása

Sokszor nem megy egyedül. A pszichológus empátiával közelít a gyermek felé, nem bírálja, nem bünteti meg nehézségei miatt. Szakértelmével és eszköztárával azon van, hogy gyermekedet minél hamarabb egy kiegyensúlyozott, boldog kisemberré varázsolja! De ehhez a szülők együttműködésére is szükség van!

 

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

 

Fotók: pixabay.com